Strasbourg (2011)

A tavalyi év volt az első, amikor kiosztották a német év gémerjátéka díjat (Kennerspiel des Jahres). Ugyanaz a zsűri ítéli ezt oda, mint az év játéka díjat, ám itt elvileg a gémerek szempontjait veszik figyelembe erősebben, úgy mint hosszabb játékidő, komplexebb de teljesen világos és könnyen érthető szabályok. Az ilyen játékok jellemzően nem győzelmi feltétellel, hanem egy végső pontozással érnek véget. Viszont a legfontosabb egyesítő elv, hogy a győztes stratégia nem nyilvánvaló első nekifutásra, több próbálkozás kell, hogy a játékosok ráérezzenek.
Én a magam részéről a tavalyi díj sorsával nem vagyok maradéktalanul elégedett, mivel úgy vélem ez a Strasbourg egy jóval erősebb választás lett volna, mint a végső győztes 7Wonders. Amit talán ellenérvként fel lehet hozni az a hosszabb játékmenet – annak ellenére, hogy a zsűri szerint ez elvárás az ilyen játékokkal szemben –, viszont előbbi licitálós jellege miatt sokkal aktívabb interakció jellemzi, mint a cím első nyertesét. Pont a licitálós alapjelleg miatt természetesen a kompetitív játékok közé kell sorolnunk. Bár ez is remekül meg van valósítva, a játék igazi erősségét mégis az elsősorban területszerzéshez kapcsolódó feladatok kiválasztása adja, mely rögtön a játék elején eldöntheti sorsunkat, ha túl bátortalanok vagy túl mohók vagyunk.

Leonardo da Vinci (2006)

A reneszánsz ember, a XV-XVI. század talán legjelentősebb figurája igazi polihisztor volt. Festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író. Nekünk ebben a játékban ennél lényegesen egyszerűbb lesz a dolgunk, hiszen csupán néhány hasznos szerkezetet kell feltalálnunk. Ehhez a legfontosabb eszközünk a licitálás lesz. Fontos döntéseket kell meghoznunk, hogy mennyi erőforrást fordítunk fejlődésre, és mennyit a komponensek összeszedésére, a találmányok elkészítésére. Végül annak a játékosnak a neve fog fennmaradni a legtöbb nemzedéken át, aki a legjobban osztja be lehetőségeit. A játék kompetitív jellegű, és fixen 9 kör után ér véget. A találmányok elkészítésénél arra sem árt ügyelni, hogy a legváltozatosabban állítsuk össze azokat.

Medici vs. Strozzi (2006)

Kezdjük egy kis történelemórával. A Medici név hallatán mindenkinek a mecénás szó ugrik be azonnal, meg az is nyilván megvan, hogy Olaszországban járunk, de kik voltak Mediciék, és főleg mi volt a gondjuk Strozziékkal?
Mindkét család Firenzei volt, és egyaránt fontos szerepet játszottak a város életében. A de'Medici család a 14. századtól harcolt a nemesség ellen az úgy nevezett néppárt élén Firenzében, és tagjait számos alkalommal választották gonfalionere-nek, azaz a város első méltóságának. Hatalmukat és vagyonunkat sikeres vállalkozásaiknak, elsősorban a gyapjúkereskedelemnek köszönhették. A család végül a 18. században halt ki. A Strozzi család ezzel szemben klasszikus nemesi család volt. A szembenállás – mely történetünk szempontjából kiemelten fontos – a 16. században csúcsosodott ki, amikor Filippo Strozzi, aki bár benősült a Medici családba, különösen nagy vehemenciával támadta a Mediciek firenzei hegemóniáját, majd az 1527-es felkelés egyik vezetője lett.

Játék mechanizmusok

Ebben a posztban azokat a játékmechanizmusokat próbálom összeszedni, melyekkel a későbbiekben egyszerűbben rövidebben leírhatóak lesznek a játékok. Bár a teljesség határozott igényével állok neki a feladatnak, azért azt sejtem, hogy ez egy folyamatosan bővülő lista lesz. Ha másért nem, hát azért, mert reményeim szerint az idő múlásával újabb mechnizmusokat találnak majd fel a leleményes játékszerkesztők.

Ez  a bejegyzés önmagában száraz tényanyag, a későbbi hozzászólásokban fogom referenciaként használni, amennyiben 1-1 játék jól jellemezhető egy játékmechanizmussal.