Kingdom Builder (2011)

A 2012-és év játéka díj második jelöltje* a Kingdom builder igazi családi játék. Szabályai könnyen gyorsan elsajátíthatóak, egy parti gyorsan lepereg. Talán leginkább a Hacienda nevű játékhoz tudnám hasonlítani, igaz itt nem lapkákat, hanem településeinkkel kell szépen telepakolni a hexahálós pályát. Attól eltekintve, hogy településeinket néha mozgathatjuk, ez így is alapvetően egy lapka lerakós jellegű játék marad, némi területbirtokló és hálózatépítő jelleggel fűszerezve. A játék nagy előnye, hogy gyakorlatilag szabálylapokkal, azaz közös célokkal operál, melyek mindenkire vonatkoznak, és amelyek kombinációi garantálják, hogy minden egyes játék új fajta kihívást tartogat majd számunkra. A játék jellege elsősorban konstruktív, igaz az egyes pozíciók elfoglalásával vagy üresen hagyásával ellenfeleink játékára is komoly hatást gyakorolhatunk.

*A játék időközben elnyerte a 2012-es Spiel des Jahres kitüntető címet.

Strasbourg (2011)

A tavalyi év volt az első, amikor kiosztották a német év gémerjátéka díjat (Kennerspiel des Jahres). Ugyanaz a zsűri ítéli ezt oda, mint az év játéka díjat, ám itt elvileg a gémerek szempontjait veszik figyelembe erősebben, úgy mint hosszabb játékidő, komplexebb de teljesen világos és könnyen érthető szabályok. Az ilyen játékok jellemzően nem győzelmi feltétellel, hanem egy végső pontozással érnek véget. Viszont a legfontosabb egyesítő elv, hogy a győztes stratégia nem nyilvánvaló első nekifutásra, több próbálkozás kell, hogy a játékosok ráérezzenek.
Én a magam részéről a tavalyi díj sorsával nem vagyok maradéktalanul elégedett, mivel úgy vélem ez a Strasbourg egy jóval erősebb választás lett volna, mint a végső győztes 7Wonders. Amit talán ellenérvként fel lehet hozni az a hosszabb játékmenet – annak ellenére, hogy a zsűri szerint ez elvárás az ilyen játékokkal szemben –, viszont előbbi licitálós jellege miatt sokkal aktívabb interakció jellemzi, mint a cím első nyertesét. Pont a licitálós alapjelleg miatt természetesen a kompetitív játékok közé kell sorolnunk. Bár ez is remekül meg van valósítva, a játék igazi erősségét mégis az elsősorban területszerzéshez kapcsolódó feladatok kiválasztása adja, mely rögtön a játék elején eldöntheti sorsunkat, ha túl bátortalanok vagy túl mohók vagyunk.

Age of Empires III (2007)

Jajj ne. Ezt a hetedik bőrbe kellett volna írnom. Mert hát a kiadóknak megvan az a rossz szokása, hogyha kialakul egy brand, akkor mindenféle merchandise-t kiadnak hozzá, amit majd a rajongók jól megvesznek. Persze, mivel a cél az, hogy a termék elkeljen, ezt pedig már a név hozza, nincs szükség rá, hogy valami különlegesen jót alkossanak, egy átlagos kivitel, kis koppintással, sok márkajelöléssel elég is lesz. No ez az a sztereotípia ami alapján roppant nagyot tévedhetünk a közismert RTS számítógépes játék nyomán készült az Age of Empire III esetében. (Megjegyzem nem is ez a neve igazából, de mivel ez a nagy felirat a dobozon, és mindenki így ismeri, nekünk is pont jó lesz.) Ugyanis ez a játék remekül el van találva, szórakoztató, pörgő, sok kombinációs lehetőséggel. Alapvetően a többségi területbirtoklás és a worker placement keveredik benne, némi készlet gyűjtögetéssel megfűszerezve. Elsőre kicsit talán túlbonyolítottnak tűnően, de hamar bele lehet rázódni, és a szabályok illetve lehetőségek ekkor egységgé állnak össze.

A nyolc körből álló játék tematikáját azért a számítógépes játéktól örökölte. A játékosok az Újvilágot meghódító nemzeteket alakítanak, akik minél komolyabb befolyásra igyekeznek szert tenni, minél több gyarmatot igyekeznek uralmuk alá vonni. A körönkénti sok akciónk az egyik legjobb általam ismert worker placement játékká teszi ez az erősen kompetitív jellegű de azért konfrontatív jelleggel is rendelkező társast, melyen talán csak a szerencse szerepe ront egy cseppet.

Hansa Teutonica (2009)

Egy igen remek kis játékot veszünk ma górcső alá. A játékosok a Hanza városok közötti kereskedelemből próbálnak minél nagyobb haszonra és befolyásra szert tenni ezen játék során. A számomra legjellemzőbb mechanizmusa a játéknak a közvetlen fejlesztés. Ennek lényege, hogy bizonyos célok elérésével közvetlenül – tehát például nem valamilyen előfeltétel kiépítésével – tudjuk fejleszteni a játékban a cselekvési potenciálunkat. Ennek talán a legszembetűnőbb, ebben a játékban is megjelenő formája az, amikor a körönkénti akcióink számát tudjuk növelni. A játék ezenkívül területbirtoklós, illetve útvonal és hálózatépítős jegyekkel is bír. Mivel tevékenységeink során fontos szerepet kap a másik akadályozásából fakadó előnyszerzés, illetve mivel a területbirtoklás többségi jellegű benne, ugyanakkor direkt konfrontációra nem kerül sor, ezért a kompetitív játékok közé sorolnám. A szabályai viszonylag egyszerűek, a játékidő is egészen rövid lehet tapasztalt játékosokkal, a játék mégis megfelelően összetett ahhoz, hogy kimerítő szórakozást nyújtson. Talán egyetlen hátulütője, hogy a szabályokból fakadóan a tábla nagy része a játék zömében parlagon hever.

Patrician (2007)

Következzék ismét egy könnyedebb játék. A Partician 3D beütéssel rendelkező területszerző (area control) játék. A szokásos többségbe kerüléses mechanizmus egy csavarral itt két részre oszlik, aminek számtalan előnye mutatkozik, a stratégiai tér lényegesen bővül. Aki ügyes elviheti az első és második helyet is egy területen, de akár abszolút többséggel is hoppon lehet maradni. Mindazonáltal erősen ki vagyunk téve a szerencsének azáltal, hogy a lapok milyen sorrendben jönnek, ezt azonben részben ellensúlyozza a gyors lejátszásból adódó több menet. A taktikai elemek közül a legfontosabb a tartalékolás. A játék a területekért folytatott harc miatt a konfrontatív kategóriába sorolható.

Játék mechanizmusok

Ebben a posztban azokat a játékmechanizmusokat próbálom összeszedni, melyekkel a későbbiekben egyszerűbben rövidebben leírhatóak lesznek a játékok. Bár a teljesség határozott igényével állok neki a feladatnak, azért azt sejtem, hogy ez egy folyamatosan bővülő lista lesz. Ha másért nem, hát azért, mert reményeim szerint az idő múlásával újabb mechnizmusokat találnak majd fel a leleményes játékszerkesztők.

Ez  a bejegyzés önmagában száraz tényanyag, a későbbi hozzászólásokban fogom referenciaként használni, amennyiben 1-1 játék jól jellemezhető egy játékmechanizmussal.